Interjú Aracs Eszterrel

-          a Rengeteg Ábel és Kürtős Kata kalandjai című bábelőadás írójával, rendezőjével -

A Rengeteg Ábel és Kürtős Kata kalandjai című előadásban, mely január 27-én 10 órakor tekinthető meg, tanúi lehetünk az első székely bábhős megszületésének.

Aracs Esztert, a bábelőadás íróját és rendezőjét Babus Dóra kérdezte az előadás kapcsán.

Te írtad a Rengeteg Ábel és Kürtős Kata kalandjait, részt vettél a bábkészítésben is, valamint te is rendezted az előadást. Hogyan kezdtél hozzá a munkához?

Igazából a székelyudvarhelyi születésű Soós Emőke keresett meg, aki jelenleg a Békéscsabai Napsugár Bábszínház oszlopos bábművésze, hogy nem rendeznék-e egy bábelőadást a Tomcsa Sándor Színház színészeinek Székelyudvarhelyen. Én pedig boldogan mondtam igent. A semmiből kellett kiindulni, nem volt konkrét történet, se elképzelés. Pontosabban annyi volt a kérés, hogy vidám, vicces legyen és minden korosztályt meg tudjunk célozni. Így kerestem néhány vicces népmesét. Összegyűjtöttem vagy harmincat. Az első napokban felolvastuk a meséket, és pihenésként vásári bábelőadásokat néztünk az internetről, így a színészek megismerkedhettek a magyar Vitéz Lászlóval, Paprika Jancsival, az angol Punch-csal, az olasz Pulchinellával, vagy a portugál Don Robertóval… a színészeknek első találkozása volt a vásári hősökkel. Nekem pedig első találkozás volt a színészekkel.

Első körben közösen kitaláltuk a hősök nevét, azután azt, hogy milyen helyi (székely) legendák mondásokat ismernek. Így születtek meg a hősök mellett a medve, a lüdérc, (lidérc) és a többiek.

Ezután nekiültem és a népmesékből kiválasztottam olyan jeleneteket, amik passzolnak a hőseinkhez. A jeleneteket itt-ott átírtam, majd összefűztem, és hogy kerek legyen a történet, ahol kellett, hozzáírtam. Talán két-három este alatt írtam meg a teljes mesét, szinte kiszaladt belőlem a történet. Majd a történethez készültek a bábok.

Szerinted a bábelőadásoknak mekkora ma a létjogosultsága?

Úgy gondolom, hogy nagy. Szerencsére egyre több bábelőadás születik. Volt olyan időszak, hogy a paravános bábjátékok háttérbe szorultak, és a bábszínpadokon nem a báboké volt a főszerep, de örömmel tapasztalom, hogy újra és egyre többen nyúlnak a klasszikus paravános bábjátékformához. Az előadás elsősorban gyerekeknek készült, de ez a formanyelv egyaránt tud hatni gyerekre és felnőttre is. A vásári bábjáték nem könnyű műfaj, bármennyire is könnyednek tűnik. Szerettem volna egy klasszikus paravános vásári bábjátékkal megörvendeztetni a társulatot, hogy legyen mivel megnevettetni a gyerekeket és a felnőtteket. A mai rohanó világban annyi nehéz és gondolkodtató probléma között tudni kell egy kicsit megállni. Megnézni egy bábjátékot vagy egy jó színházi előadást, ahol nem kell feltétlenül gondolkodni, töprengeni, egyszerűen át adhatjuk magunkat a mesének, az előadásnak. Én ebben hiszek.

Mesélnél egy kicsit az előadásról? Mi a történet fő mondanivalója?

A hiszékenységről, a kísértésről, a megbánásról, a megbocsátásról, a bizalomról és az „igaz szeretetben való megmaradásról beszél az előadás”. A mese fő mondanivalója a mese végén hangzik el: „Bizony bolond az, aki nem bízik abban, akit a legjobban szeret.”

És mitől lesznek különlegesek a darab bábjai?

Attól, hogy a játékos kezére van igazítva. Ehhez a meséhez készültek. Színészek keltik életre. Hittel, verejtékkel, lélekkel, játékkal vannak megtöltve. A báb létezése a mozgatójától függ. Attól, aki életre kelti.

Véleményed szerint történhet olyan a mesében, hogy egyszer mégsem a jó győz a végén, hanem a rossz kerekedik felül? Illetve mindez a való világban szerinted megtörténhet-e?

Én hiszek a mese igazságában. Biztos, hogy van úgy az életben, hogy nem úgy történnek a dolgok, ahogy szeretnénk, de pont ezért kellenek, olyan mesék, ahol a mindig győz az igazság. A jó elnyeri jutalmát, a gonosz pedig a neki járó méltó büntetését.

Babus Dóra