A magányos pillanatok felismerésekor rádöbbenünk arra, hogy az ember által érzékelt világ szerelemközpontú, és az élet szerves része a szerelem. A kiteljesedett lét feltétele az a tapasztalás, ahogyan az ember érzelmileg viszonyulni kénytelen a másik nemhez. Vagy él a kínálkozó lehetőségekkel, vagy úgy megy el mellettük, hogy tudomást sem vesz róluk, anélkül fogalmazva meg ki nem mondott véleményét helyzetekről, szituációkról, hogy valaha is megtapasztalta volna azok milyenségét. Az élet is egy ilyen meg nem tapasztalt, önkéntelen kísérlet, melyben nem a lassú halálba fordulás örömét éli meg az ember, hanem az öröknek hitt változás depresszív reményét.
Szereplők: Györfi Csaba, Pál Alíz, Bezsán Noémi
Koreográfus: Pál Alíz
Az alábbiak alapján várjuk a hozzászólásokat 1-1 szóban vagy néhány mondatban kifejtve.
VálaszTörlés1. Melyik volt a kedvenc pillanata az előadásban?
2. Mi az az egy szó, amit itt hagyna nekünk az előadás után (szín, hangulat, érzés, stb.)?
3. Bármilyen más, személyes észrevétel, gondolat…
1. Kedvenc pillanat az előadásban:
VálaszTörlésA lány táncosnak könnyes lett a szeme
2. Egy-egy szó (szín, hangulat,érzés)
beszűkülés, korlátoltság,durvaság
3. Személyes észrevétel, gondolat...
a hely nagyon jó, a programok érdekesek, tudattágítók
1. Kedvenc pillanat:
VálaszTörlésA nővérke (?) felbukkanása
2. Egy szó az előadás után:
SÓVÁRGÁS
3. Személyes észrevétel:
A székek személyes tárgyak
1. Melyik volt a kedvenc pillanata az előadásban?
VálaszTörlésA takarítás
2. Mi az az egy szó, amit itt hagyna nekünk az előadás után (szín, hangulat, érzés, stb.)?
barna
Kedvenc pillanat:
VálaszTörlésAz ágyjelenet
Egy szó:
függés
Egyéb gondolat:
Fantasztikus előadás, művészi teljesítmény, örök útravaló.